Az egy dolog, hogy a buszon öcsémmel végig kabaréztunk. Szó szerint lenyomattuk egy teljes kabarét. Amikor megérkeztünk Bucsára, és asztal (akarom mondani szék) mellé kerültem, azonnal nekiálltam agyrágóbogarakat rajzolni! Jöttek többen is mamámhot a paprikáért, de én közben rendíthetetlenül bogaraztam. Csak addig hagytam abba, amíg átmentünk a kisboltba, és vettem egy kínai szakácskönyvet.
Megláttam, hogy a kulcstartóadagoló autómatában nagyon cuki pici plüssöcskék vannak, s beindult a "nekem-ilyen-kell" reakció. Igaz, hogy rohantunk a buszhoz, de abban a pillanatban egyáltalán nem édekelt a dolog.
- Apuuuu! Van egy százasooood?
Apu sóhajt, előkotorja a pénztárcát, és elnéső mosollyal a kezembe nyomja, erre én visszamegyek, és idióta vigyorral beteszem a pénzt, elforgatom, kijön a kis labdácska. Kibontottam, és azonnal rátettem a telefonomra. Kismajoooom! Majd teszek be róla képet. Olyan édes! Az plussz poén, hogy utána már az öcsém is megkért, hogy kicsit kevésbé örüljek, mert így nem ismer...
Hazafele szintén poénkodtunk a buszon, majd a fagyizóba, venni egy pár süteményt. Megkérdeztem:
- Milye az a csokis süti?
Mire az eladó:
- Hm, jobb esetben csokis.
Beteszem a korábbi agyrágóbogár-kitűzőket. Lehet válogatni! :D Célom, hogy lehetőleg mindenről a bogár jusson az eszetekbe.
És íme a tegnapi és a mai termés:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése